Magyarország ellenség vagy Ukrajna legjobb kereskedelmi partnere?

A fertőző száj- és körömfájás elleni védekezés ürügyén Ukrajna leállította a magyar hús importját. Az UNIAN utánajárt, hogy ez valójában egy Orbán fenyegetéseire válaszul indított „kereskedelmi háború” előszele, vagy csupán egy – hirtelen jött - kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolat működésének pillanata.

Februárban és tavasszal „verbális eszkalációnak” lehettünk tanúi Orbán magyar miniszterelnök és hű kegyence, azaz Szijjártó külügyminiszter Ukrajnával szembeni magatartásában. Ismét megpróbálják egyesíteni az európaiakat az ukrán gabona ellen. Aztán blokkolják Ukrajna európai integrációját, szemben más országokkal, amelyek éppen ellenkezőleg, követelik a blokkhoz való csatlakozásunk felgyorsítását.
A magyarok az európai integrációról szóló uniós következtetéseket is blokkolják, ahogy korábban az Ukrajnát támogató uniós nyilatkozatot is blokkolták. Ráadásul Orbán és Szijjártó szó szerint aláássa az EU védelmi képességeit azzal, hogy blokkolja az uniós újrafegyverkezés közös finanszírozását, amelynek egy részét a közös európai védelem részeként Ukrajnába irányítják.
A magyar hatalom minden „szeszélyét” egy, az egységes Európa elleni programmanifesztumban foglalta össze, amelyben az Ukrajna európai integrációjának megállítása is szerepel, mint Budapest külpolitikai prioritása. Nem csoda, hogy az európaiak egyre inkább a magyar szavazati jog korlátozásán gondolkodnak az EU-ban.
Úgy tűnik, hogy Magyarország nyílt ellensége Ukrajnának Európában. Szakértők szerint azonban mindezen nyilatkozatok ellenére Magyarország talán a legfelelősségteljesebb kereskedelmi partnerünk. És Orbán mindezen tavaszi viszketegsége összefügg mind pártfogója, Putyin utasításaival, mind magával a magyarországi választási kampánnyal, ahol az ellenzék nem csak felkapja a fejét, hanem már „teszteli” az Orbán-ellenes Majdant.

A száj- és körömfájás valós fenyegetés, vagy csak ürügy?
Március 11-én Ukrajna Állami Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálata korlátozásokat vezetett be a Magyarországról származó áruk behozatalára. Ezek a fertőző száj- és körömfájás vírusára fogékony állatok, genetikai anyagok, valamint a fertőző száj- és körömfájásra fogékony fajokból származó nyersanyagok és állati termékek behozatalára vonatkoznak.
Bohdan Duhnyickij, a Nemzeti „Agrárgazdasági Intézet” Tudományos Kutatóközpont Agrárpiaci és Nemzetközi Integrációs Osztályának vezető kutatója az UNIAN-nak kifejtette, hogy a korlátozások fő célja az ukrán állatállomány védelme.
„Az intézkedéseket azt követően vezették be, hogy a fertőző száj- és körömfájás járvány kitörését az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és az Európai Unió hivatalosan is megerősítette. Az utóbbi időben ez a második eset a fertőző száj- és körömfájás kimutatására, mivel 2025 januárjában Németországban azonosították a vírust. Akkor hazánk is hasonló megelőző intézkedéseket vezetett be. Ezeket akkor oldják fel, amikor a WHO ezeket az országokat száj- és körömfájásmentesnek ismeri el. Tehát az Ukrajna által bevezetett importtilalmak az adott körülmények között bevett gyakorlatnak számítanak” - mondja a tudós.
Ivan Usz, a Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet Külpolitikai Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója nem zárja ki a fertőző száj- és körömfájás veszélyét, de ezt a helyzetet politikai „célzásnak” tartja a magyarok felé Kijev részéről. Azt szeretné, ha „nem felejtenék el, mit veszíthetnek” az Ukrajnával való kapcsolatok további romlása esetén.
„Ez inkább egy pszichológiai lépés, amely azt mutatja, hogy vannak bizonyos nehézségek a kapcsolatainkban, és reagálnunk kell a magyarok nyomására. De ezek pusztán névleges lépések” - mondja a gazdasági szakértő.
Megjegyzi, hogy a legrosszabb az lenne, ha a magyar húsban nem igazolódna vírus. Ez újabb problémákat okozhatna Ukrajnának.
Mihajlo Nepran, az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke viszont „mindkettőt” látja ebben a helyzetben - mind az állategészségügyi kockázatokat, mind a politikát. Hiszen a külpolitikában minden a befolyásolás eszköze.
„A fertőző száj- és körömfájás (az EU számára - UNIAN) valódi probléma. Magyarországon 50 év óta először van fertőző száj- és körömfájás járvány. A Magyarországról származó hús és hústermékek behozatalának korlátozására irányuló intézkedéseket nemcsak Ukrajna, hanem más országok, köztük az EU is bevezette. Még egy olyan távoli ország is korlátozta a behozatalt, mint Dél-Korea. Tehát ezek a tilalmak nem indokolatlanok” - magyarázza a kereskedelmi szakértő. - „De nem titok, hogy a „kereskedelmi háborúk”, vagy finoman szólva az „államközi kapcsolatok” gyakorlatában az ilyen helyzetek ürügyként szolgálhatnak egy ország befolyásolására”.
Nepran úr emlékeztet, hogy az ukránok nagyon jól tudják, hogyan működik ez, hiszen más országok - köztük Oroszország is - állandóan ezt használják ellenünk. És mi is megtanultuk, hogy amikor csak lehet, használjuk az ilyen befolyásolási eszközöket.
„A legklasszikusabb példát - rossz értelemben - a Roszpotrebnadzor használta ellenünk 2014-ben, amikor a terrorellenes művelet és a donbászi háború elkezdődött. Akkor az oroszok intézkedéseket hoztak, hogy az Oroszországba irányuló ukrán exportot a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák és leállítsák. A Roszpotrebnadzor volt a Kreml fő fegyvere az ukrán mezőgazdasági termékek ellen” - emlékeztet a szakértő.
A magyar húsimport korlátozásának hátterében tehát egyrészt az állatjárvány nagyon is valós veszélye (nemcsak Magyarországon, hanem az egész EU-ban), másrészt a politika áll. De mennyire lesz kézzelfogható ez a „célzás” Budapest számára?

Hús kontra európai integráció
Mihajlo Nepran úgy véli, hogy a magyar hústermékek Ukrajnába történő szállítása „filléres” ügy.
„Az ukrán piac jelentéktelen a magyar hústermelők számára. Tavaly mindössze 6 millió dollár értékben szállítottak Ukrajnába. Ez jelentéktelen összeg az országaink közötti 2,8 milliárd dolláros teljes kereskedelmi forgalom fényében. Magyarország hagyományos piaca az EU. Hústermékeik akár 80 százaléka is oda kerül. Ott van még a Balkán és Törökország” - mondja a szakértő.
Ugyanakkor megemlít egy másik problémát is:
„Manapság mindenhol azt tüntetik fel, hogy 'made in EU'. Már nem azt tüntetik fel, hogy 'made in Hungary'. És amikor a magyar áru a fő nyugati „kapun” - Lengyelországon - keresztül érkezik hozzánk, akkor „lengyelként” vámkezelik.
Vagyis ez egy csillaggal jelölt kérdés, hogy megkülönböztessék a magyar árut a többi „made in EU” árutól. Nekünk pedig vagy blokkolnunk kell minden Ukrajnába érkező európai húst, vagy éppen ellenkezőleg, át kell engednünk, ami felveti a kérdést, hogy vajon helyénvalóak-e az ilyen korlátozások az Ukrán Állami Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat részéről.
Ivan Usz egyetért ezzel.
„A vámhatóságok szempontjából minden, ami a magyar határon keresztül hozzánk érkezik, az „uniós termék”. A külkereskedelem szempontjából az EU egy egységes egység. Tehát minden európai hústerméket korlátozunk. Mindez az EU-USA kereskedelem bonyodalmainak hátterében történik” - hangsúlyozza a szakértő. – „Washington víziója az, hogy „az Európai Unió nem létezik”, és csak egyes országok vannak, amelyekkel Trump az EU-t megkerülve akar együttműködni. Ezekkel a húskorlátozásokkal Ukrajna tulajdonképpen az USA-val játszik, Magyarországot kiemelve. Tekintettel arra, hogy mi nem az USA 51. állama, hanem az EU tagja kívánunk lenni, ez nem egy jó történet”.
A szakértő ugyanakkor nem zárkózik el a magyaroknak szánt „kereskedelmi válasz” gondolatától. Csak annak „célzottabbnak” kell lennie. Hiszen „a globális kereskedelmi liberalizáció kora lejárt”, és visszatér a protekcionizmus, ahol a fő kérdés a saját piac védelme és a versenytársak belépésének megakadályozása. Magyarország pedig Ukrajna természetes versenytársa a mezőgazdaságban.

„Agrárháborúk”
A mezőgazdasági termékek jelentik a „csontot” Ukrajna és valamennyi európai szomszédja kapcsolatában. Ennek oka, hogy a hasonló természeti adottságok kedveznek a hasonló termények előállításának. Bohdan Duhnyickij, az Agrárgazdasági Intézet munkatársa az Ukrajna és az európai országok közötti mezőgazdasági kapcsolatok sajátosságairól beszél. Elmondása szerint 2022-ig Magyarország nem tartozott hazánk fő kereskedelmi partnerei közé. „2021-ben Ukrajna mindössze 84 millió dollár értékben exportált agrár-élelmiszeripari termékeket Magyarországra, míg az import 157 millió dollárt tett ki. Ekkor a mérleg negatív volt számunkra.
„A hazai export kényszerű átirányítása 2022-ben azonban, főként a blokkolt tengeri kikötők miatt, drámaian megváltoztatta a helyzetet. A hadiállapot első évében hazánk több mint tízszeresére növelte a magyar piacra irányuló élelmiszer-szállításokat, összesen 883 millió dolláros bevételt generálva. „Ez főként a kukoricának, a napraforgónak és a napraforgóolajnak volt köszönhető” - magyarázza az agrárközgazdász-kutató. - ”Ennek köszönhetően Magyarország az ukrán élelmiszerek tíz legnagyobb vásárlója között van. Ugyanakkor a Magyarországról származó importunk 126 millió dollárra csökkent, így Ukrajna külkereskedelmi mérlege pozitívra változott. Az exportnak ez a hirtelen növekedése azonban rövid életű volt”.
Már 2023-ban a magyar partnerek 471 millió dollár értékben vásároltak mezőgazdasági termékeket Ukrajnából, míg az import értéke 126 millió dollár maradt.
„2024-ben 252 millió dollár értékben exportáltunk mezőgazdasági és feldolgozott termékeket Magyarországra, míg a megfelelő import 138 millió dollár volt. Tavaly Magyarország az ukrán mezőgazdasági termékek még első húsz fogyasztója között sem volt. Az országba irányuló exportunk fő tételei a szójaolaj, a cukor, a szójabab és a kukorica feldolgozásából származó maradékok. A Magyarországról származó importot főként a takarmány és az élő baromfi képviseli” - zárja Magyarországgal fenntartott mezőgazdasági kapcsolataink ismertetését.
Ivan Usz érzelmekkel és érdekes számadatokkal egészíti ki az előző kommentátor szavait.
„Miért voltak ilyen problémák Magyarországgal, valamint Lengyelországgal és Romániával 2023-ban? Mert az Ukrajnából érkező gabonaszállítások fizikai mennyisége jelentősen megnőtt. Összehasonlítva 2021 és 2023 első negyedévét, Ukrajna fizikailag 110-szer több gabonát szállított Lengyelországba. Ahol a lengyel gazdák hagyományosan gabonát tároltak, ott ukrán gabonát kezdtek tárolni. „Ugyanez volt a helyzet Magyarországgal is” - magyarázza a Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet kutatója. – „Jelentős mennyiségű tranzit maradt ezekben az országokban, mert bizonyos helyi „kereskedők” egyszerűen felvásárolták a tranzitunkat. Ez okozta azt a problémát, amely a nyugati határunk lezárásához vezetett”.
Mihajlo Nepran, a Kereskedelmi és Iparkamara első alelnöke szerint annak ellenére, hogy a lengyel és a magyar blokádok eredménye ugyanaz volt, a magyarok paradox módon civilizáltabb módon tették ezt.
„A lengyel történet itt megismétlődött. De minden civilizáltabban történt, mint Lengyelországban, a kormány döntése, nem pedig a határblokád miatt” - jegyzi meg a szakértő.
Hozzáteszi, hogy az ukrán gabonával szembeni tilalmak nagyobb hatással voltak magára a magyar gazdaságra. Hiszen a magyar logisztikai cégek hatalmas bevételkiesést szenvedtek el, és a magyar takarmánytermelők is panaszkodni kezdtek, hogy nincs olcsó ukrán gabona. Márpedig a takarmány az állattenyésztés és a baromfitenyésztés alapja.
„A gazdaságban minden tilalom mindkét irányba üt. De Magyarország még most is a három legfontosabb kereskedelmi partnerünk egyike az EU-ban, mert az Európába irányuló exportunk rajta keresztül megy” - mondja Nepran, és ragaszkodik ahhoz, hogy rendkívül fontos számunkra a magyar piac megőrzése minden politikai zűrzavar ellenére. „Értik, hogy mi Magyarország és Ukrajna? Körülbelül 9 millió lakosuk van, Ukrajnának pedig most 30-36 millió. Egész Magyarország körülbelül akkora, mint két-három ukrán régió. De van egy árnyalat: Ukrajnában az átlagfizetés körülbelül 500 dollár, míg Magyarországon 1500 dollár. Az életszínvonal ott háromszor magasabb. És ezért a fogyasztás is magasabb”.
Ezért a politikai különbségek ellenére fontos számunkra, hogy a kölcsönösen előnyös kereskedelmet fenntartsuk. Valamint a tranzit mindkét irányban.
„A technológiai import jelentős része Magyarországon keresztül érkezik hozzánk, még ha nem is mindig magyar. Ezért van az, hogy a kereskedelmi mérleg most Magyarország javára áll. Ugyanis a magyarok magasabb feldolgozottságú és hozzáadott értékű árukat szállítanak nekünk. A kereskedelemben mindig az nyer, akinek magasabb a feldolgozottsága” - teszi hozzá Mihajlo Nepran.

A gyújtógyertya ciklus
Mihail Nepran szerint most főleg nyersanyagokat adunk el Magyarországnak, mert a háború közepette kiesett az ipari termelés.
„Ipari központjaink vagy elpusztultak (mint Mariupolban), vagy a háborús övezetben (mint Zaporizzsjában és a Dnyipro régió egy részében), vagy a frontzónában (pl. Harkivban) találhatók. Ezért esett vissza az ipari termelésünk 70 százalékkal. Tehát a fő exportunk - a nyersanyagok. Magyarország pedig egy kritikus árucikket szállít nekünk: energiahordozókat. Magyarország energetikai csomóponttá vált számunkra. Emellett gépipari termékeket és autókat is kapunk. Plusz olyasmit, amiről nem szoktak beszélni - a frontellátást” - magyarázza a Kereskedelmi és Iparkamara első alelnöke.
Ivan Usz azonban hozzáteszi, hogy Magyarország nemcsak nyersanyagokat kap tőlünk. Szerinte ez azon kevés nyugati országok egyike, ahol exportunkban a gépipari termékek dominálnak. Ez azonban csak alkatrészek és részegységek formájában történik, amelyekből Magyarországon és más európai országokban autókat, vízforralókat és egyéb készülékeket szerelnek össze, amelyeket aztán mi vásárolunk meg.
„Magyarország esetében elég sok alkatrészt és gépipari terméket adunk el. Különböző években az exportunk akár 60%-át is a gépipari termékek teszik ki. Különösen vízmelegítőket, tévéalkatrészeket stb. értékesítünk. „Ez talán nem hangzik túl látványosan, de fontos, mert nagyobb hozzáadott értékkel bír” - folytatja a Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet kutatója - ”Sok gyárunk van, ahol autóipari alkatrészeket gyártanak. Mindenekelőtt gyújtógyertyákat. Ukrajna általában integrálódik a közös európai autógyártásba. A háború előtt az autóipari alkatrészek exportja Németországba, Magyarországra és Szlovákiába mintegy 1 milliárd eurót tett ki. Még most sem igaz, hogy a háború ellenére Ukrajna csak nyersanyagokat ad el. Magyarországra irányuló technológiai exportunk szerkezete igen kedvező”.
Ami az olaj- és gázszállításokat illeti, országaink kialakítottak egy bizonyos egyensúlyt az egymásra utaltságban. Mi orosz olajat szállítunk Magyarországnak, és importált gázt kapunk. De mivel Oroszország lecsapott az energiatermelésre, ezért jobban függünk Budapesttől.
„Az olaj és a gáz mellett ott van a villamos energia kérdése is. Bár az áramellátásunk Lengyelországon és Románián keresztül diverzifikált, Magyarország is szerepet játszik. Évente 214 millió dollárt fizettünk ezért az energiáért. Magyarország viszont Ukrajnán keresztül sok orosz energiahordozót kap” - zárja Usz, aki szerint az „agrárkapcsolatok” fokozatosan háttérbe szorulnak.

Magyarország Ukrajna legjobb partnere?
Paradox következtetésre jutunk: a sok politikai vita, az ellenszenves nyilatkozatok és Orbán egyenesen Putyinnak történő kézrejátszása ellenére Magyarország gazdasági szempontból talán a legkényelmesebb kereskedelmi partnere Ukrajnának. A legnagyobb vitákat is civilizáltan rendezzük egymás között. A valóság alapvetően különbözik attól a képtől, amit a politikusok és a média mindkét oldalon kialakít.
Tehát jelenleg „kereskedelmi háborúban” állunk Magyarországgal? A szakértők kitartanak amellett, hogy nem. Csak a magyar kormánypárti politikusok próbálják növelni a nézettségüket. Ezzel szemben a magyar ellenzék, amelynek hangja egyre hangosabb, Ukrajna támogatásának növelése mellett van. Így minél jobb lesz Magyar és más ellenzéki vezetők megítélése, annál inkább „ütni” tudja majd Orbán a médiában Ukrajnát és az EU-t a belső magyar vita részeként. Ukrajna pedig válaszolhat, akár ténylegesen, akár névlegesen.
„Nem hiszem, hogy kereskedelmi háború van. Egyelőre még nem. Magyarországon csak választások előtti nyilatkozatok vannak. De ott már felütötte a fejét a Magyar úr vezette ellenzék, és jobb kapcsolatokat szorgalmaz Ukrajnával” - idézi Ivan Usz a magyar ellenzék érveit. „A külkereskedelmi mérleg Magyarország javára áll, nekik jövedelmezőbb velünk kereskedni. Pontosan ez a magyar ellenzék érve. Politikailag úgy érzékelem a magyar húsra vonatkozó ukrán korlátozásokat, mint egy célzást a magyarok számára, hogy mit veszíthetnek, ha továbbra is Ukrajna és az európai integrációnk ellen lépnek fel. A gazdasági kapcsolatok nem függhetnek politikai nyilatkozatoktól”.
Mihajlo Nepran szintén nem tartja „háborúnak” a Magyarországgal való gazdasági kapcsolatainkat. De nem is „barátiak”.
„Kereskedelmi háborút, mint olyat, csak egyetlen országgal - Oroszországgal - folytatunk. A többi kereskedelmi partnerrel bonyolult, de üzleti jellegű a kapcsolatunk. Nemzeti érdekeinket azonban úgy kell megvédenünk, hogy betartjuk az EU-val kötött szabadkereskedelmi övezet általános rendelkezéseit és más uniós szabályokat. Ahogyan a magyarok, a lengyelek és a szlovákok is tették, akik néha az Európai Bizottsággal ellentétesen cselekedtek” - mondja Nepran, aki egy sólyomszerűbb kereskedelempolitika mellett érvel Ukrajna számára.
Ukrajnának és Magyarországnak nemcsak közös érdekei vannak, hanem kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatai is. Az elmúlt évek „agrárvitái” lassan a múlté, és átadják helyüket az ipari együttműködés iránti igénynek (különösen az autóiparban). A fertőző száj- és körömfájás és a húsipari korlátozásokkal kapcsolatos helyzet csak egy munkaszituáció, amely valószínűleg nem vezet jelentős nehézségekhez, hacsak a politikusok nem szólnak bele.
De éppen a politika a probléma. A magyar hatóságok megpróbálják szítani az ukrán- és Európa-ellenes hangulatot, megzavarva ezzel országaink természetes gazdasági folyamatait, amelyek objektíve közelebb hozzák egymáshoz országainkat. Ráadásul Orbán mindezt maguknak a magyaroknak az árán teszi, ami már most is kihat a nemzetgazdaságukra.
Nos, várjuk meg a választásokat ebben a szomszédos országban, hogy kiderüljön, vajon maguk a magyarok megértik-e ezeket a folyamatokat.